Köszöntő

    
„Olyan kevesen vagyunk, hogy a műveletlenség luxusát nem engedhetjük meg magunknak."

                                                                                                        Kodály Zoltán                                                                                                                                          

Kodály Zoltán 75. születésnapjának tiszteletére, 1958 januárjában indult útnak egykor a Muzsika folyóirat, amely 61 esztendőn át volt a hazai zenei élet szereplőinek és közönségének mérvadó kiadványa. Kodályra idén sajnos már csak születésének 140. évfordulója alkalmából emlékezhetünk és - eredeti formájában - a folyóirat is a múlté lett 2018 decemberében.

Egy különszám terjedelme sem volna elegendő azoknak a folyamatoknak az elemzésére, amelyek a kultúra, a művészet, a zenei élet területén végbementek az elmúlt évtizedek alatt. Ma, 2022 őszén kiváltképp aktuális a művészet jelenéről és jövőjéről elmélkedni. Érezzük, tudjuk, hogy a közelmúlt olyan erejű paradigmaváltást és kérdés-özönt hozott a kulturális élet számára, amely minden feltételezettnél gyorsabb és rafináltabb válaszokat követel mindnyájunktól, akik küldetést érzünk bármilyen indíttatásból a művészet iránt. 

E kérdések nyugtalanítóak, ugyanakkor magukban rejtik a kihívás nagyszerűségét is.

A Muzsika online újraindítása önmagában is egyfajta válasz. Határozott IGEN arra, hogy szükség van minőségi szakmai platformokra, szükség van a hagyományok nyújtotta biztonságérzetre és szükség van az értékőrzésre.

1957-58 telén, az első szám köszöntőjében különös kérdést tesz fel a cikk szerzője, Asztalos Sándor - Lisztre és Ernst Ansermetre (világhírű svájci karmester, matematikus, zenetudós, a szerk.) hivatkozva: 

Túljutott-e a világ a zeneietlenség, zene és társadalom, zene és emberi mondanivaló kettészakadásának korszakán, a rossz muzsika, a 'nyomorult silányságok' korszakán?"

Vajon túljutott-e? Vajon van-e értelme egyáltalán a kérdést ebben a formában feltenni? Mindenesetre van miről beszélni, van miről írni, van mit elemezni...

A hazai művészeti élet jelentős vesztesége, hogy az utóbbi években lényegében megszűnt, elsorvadt az igényes kritika, mint műfaj. Az előadók, a produkciók megítélése szinte teljes mértékben a művészeti marketing koordinátái közé került, a teljesítmény piaci értéke alapján ítéltetik meg - gyakorlatilag szakmai jellegű visszajelzést nélkülözve. Hol vagyunk már attól, amikor egy-egy bemutató másnapján művész és rajongó izgatottan várta a mérvadó kritikusok szavait, amikor társalgási téma volt egy-egy klasszikus zenei koncert élménye és tapasztalata…

Ebből az érzésből is szeretne valamit visszacsempészni életünkbe a megújult Muzsika – felismerve ugyanakkor azt, hogy a hagyományok megőrzése mellett merészen és inspirálóan kell megmutatni a jelen zenei életének innovatív folyamatait.

A régi-új szerkesztőség írott szellemi közösséggé, kreatív és izgalmas szakmai műhellyé szeretné varázsolni a Muzsikát. Olyan vonzó univerzummá kívánnak válni, amely sziklaszilárd támpontot és etalont jelent művésznek, menedzsernek, rajongónak, érdeklődőnek egyaránt.

Fogadják hát szeretettel és bizalommal a megújult Muzsikát és vele együtt a szintén online újjászülető Koncertkalendáriumot! Legyen része hétköznapjaiknak, olvasási listájuknak, legyen mérték és minőség a szakma és a közönség számára. Teremtsünk értéket együtt, egymásért!

Viva la Muzsika!

MIKLÓSA ERIKA

Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes

A Magyar Szent István Rend kitüntetettje